Az egyikben kérik, hogy ez vagy az történjen, és próbálják megmondani Istennek, mit tegyen. Nem adnak sem időt, sem teret a Teremtőnek a cselekvésre. Ilyenkor Isten - aki nagyon jól tudja, mi a legjobb mindenkinek - továbbra is azt teszi, amit jónak lát. Aki így imádkozik, úgy érzi, hogy nem hallgatták meg az imáját.
A másik imádság azé az emberé, aki hagyja, hogy életében beteljesüljenek a Teremtő szándékai, akkor is, ha nem érti őket. Kéri, hogy kímélje meg a szenvedéstől, hogy örömét lelje a Jó Harcban, de soha nem felejti el hozzátenni: "legyen meg a Te akaratod".
A fény harcosa így imádkozik.
(Paulo Coelho: A fény harcosának kézikönyve, Athenaeum 2000 Kiadó, 2008. Bp., 140. oldal)
☯
~Helga~